Új lakás a célegyenesben

Ma megkaptam a leendő lakhelyem kulcsát. A tulajdonos még ott marad a hétvégéig, én pedig hazautazok, de október 6.-án költözök, végre! :-)
Mivel ma csodaszép napsütötte (!?) idő volt, sétáltam egy kicsit a lakás környékén. Nyugodt környék, elsőre is tetszett, de most aztán sokat dobott rajta a felfedezés, hogy kb. 200 méterre van egy üzletsor, és vele szemben egy helyi bódépiac szerűség.
Egy csúcsszuper sajtbolt, MINDENFÉLE sajttal, vele szemben egy borszaküzlet - árukapcsolás, megvan nálam is. :-)
Mellette egy gyümölcsös és egy halárus. Mellesleg ezektől 20 méterre egy este 10-ig nyitvatartó szupermarket. És még nem is sétáltam messzire a lakástól.

A hollandok nem köntörfalaznak

Vasárnapi sétámon a belvárosban ismét bebizonyosodott, hogy a hollandok nem köntörfalaznak. Ha nem tetszik nekik, hogy valaki az ablak alá csinál (bármit is), akkor megmondják:

"Fogdd vissza a szükségleteidet, ne itt csináld!"

"Ahol csak akarod, de ne itt! - Ingyenes WC 20 méterre"

A nyílvános férfi wc-knek viszont van itt egy hagyományos megoldása, ami nálam teljesen kiveri a biztosítékot. Van egy tartály (mobil wc esetén), vagy beton tömb, 3-4 vályúszerű bemélyedéssel, mindenfelé kihelyezve az utcákon. A férfiak egyszerűen odamennek és vizelnek. Gyakorlatilag nekem kell elfordulnom, hogy ne lássam, amit nem szeretnék. Tömegrendezvényeken ez már-már a kínos kategória (nekem nagyon), amint 3-4 vadidegen egymás felé fordulva intézi a dolgát, az összes arra járó-kelő szeme láttára.
Jobbik esetben van egy paraván, de ott meg a bent álló térdtől lefelé látszik és az is, hogy éppen mit csinál.
Se víz, se kézmosás. Nem is fogok kezet többé hollanddal.
Persze nem mondhatom, hogy mennyivel kultúráltabb otthon, hogy minden csóri fát körbekapnak a parkokban, de ebben olyan vagyok, mint Micimackó, amit nem látok, az nem létezik és nem fáj annyira.

Magyar népmesék

A Magyar népmesék rajzfilmsorozat epizódjai elérhetőek voltak az egyik nyílvános oldalon az interneten. Beszélgettünk is egyszer róla az itteni magyarokkal, hogy milyen jó, mert így az itt élő, itt született magyar gyerekek is nézhetik azokat a történeteket, amiken mi nőttünk fel és nem csak Niejntje lesz nekik az etalon.
 2 napja szerzői jogok miatt az összes népmese eltűnt az oldalról. Egy apró örömmel kevesebb. :-(
.
.
Hála egy jó barátomnak, aki felhívta a figyelmemet, hogy az MTV archiválta a régi magyar filmeket, sorozatokat, többek között a meséket is, elérhető! :-)

http://videotar.mtv.hu/?k=magyar+n%C3%A9pmes%C3%A9k

 

Szülinapi zsúr

Az a megtiszteltetés ért, hogy hivatalos lettem egy holland családhoz, a saját házukba, a kisfiuk 5. születésnapjára. (Lásd szuperhős vadászat)
Aki itt él, tudja, hogy ez mennyire ritka és tényleg megtiszteltetés.
Ha nem vegyes házasságban él valaki, akkor igazi holland barátja nehezen lesz.
A munkahelyen lehet, hogy kedvesek és segítőkészek, de nem barátkoznak az irodán kívül és nem hívnak meg magukhoz. Ha már oltári nagy cimborák vagytok, akkor talán egy fél évvel előre leegyeztetett időpontban van esélyed, hogy meghívást kapj. Ezt a már évek óta itt élőktől tudom saját tapasztalatom még nem sok van.
A meghívást én is hetekkel ezelőtt megkaptam és nagyon örültem, mert már volt szerencsém találkozni a gyerekekkel és nagyon mulatságos párbeszédeket folytattunk, ők mondták nekem hollandul én meg válaszoltam magyarul és tökéletesen megértettük egymást. Kedves, jól nevelt gyerekek.
A kolléganőm, aki meghívott holland, vagyis suriname-i (egykori holland gyarmat, Dél-Amerikában), de még gyerekkorában Hollandiába költöztek. Suriname nagyon vegyes etnikumú, a kolléganőm kínai, de kínaiul már nem beszél, holland az anyanyelve. A kínaiak a 19-20. század fordulóján kerültek Suriname-ba, amikor a felszabadult rabszolgák elhagyták az ültetvényeket és kellett a munkaerő. Szóval nem vagyok benne biztos, hogy azok a szokások, amiknek szemtanúja és részese voltam mennyire hollandok és mennyire jöttek egy hagyományosan összetartó kínai kultúrából (az ételek 90%-ban suriname-i-kínaiak voltak), mindenesetre élveztem a velük töltött időt.
A szülinapot nem aprózták el, kb. 20 felnőtt és 20 gyerek volt. A gyerekek 10 év alattiak és nagyon édesek. Testvérek, unokatestvérek, mostohatestvér, féltestvér, a haver a kínai közösségből, a hétvégi kínai iskolatársak, követni sem bírtam, de mivel kolléganőm már sokat mesélt a családi történetekről, ahogy figyeltem őket, beugrottak a történetek és összeállt a kép.
A házigazda egyik bátyja marokkói nőt vett el, az egyik unokatestvér szőke hollandot, tehát rajtam kívül is voltak nem kínaiak, de nagyjából ennyivel ki is fújt. Kisebb csoportokban beszélgettek és ezek a körök váltogatták egymást. Nagyon jó, pozitív dinamikája volt a csoportnak, bárkinek bármi ügye jött fel, valaki tuti tudott rá megoldást.
Mindenki tudta, hogy Magyarország fővárosa Budapest és sokan már jártak is ott, vagy készülnek.
Az egyik gyerek megkérdezte, hogyha magyar vagyok, miért angolul beszélek....válaszoltam neki magyarul, tátva maradt a szája, de tényleg. Nagyon édes volt. :-)
A házigazdák béreltek egy hatalmas ugrálóvárat és mivel szerencsére nem esett az eső, az összes gyerek odakint tombolta ki magát, amíg a felnőttek a hagyományosan hatalmas holland ablakokon keresztül békésen figyelhették őket. Mindenki boldog volt, jobb volt, mint egy TV műsor.
Nagyon erős náluk a családi összetartás és valamennyien nagyon közel laknak egymáshoz. Kíváncsi vagyok hány hetes szervezéssel tudnánk mi összeszedni így az unokatestvéreket. Ők minden egyes szülinapon megteszik. 20 gyerekkel és 20 felnőttel számolva, szinte minden hétvégén. Irigylésre méltó ez az összetartás, komolyan feltöltődtem közöttük.
A kis ünnepelt pedig azóta is a szuperhősökkel alszik és aznap még tőlem is megkérdezte, hogy nem alszok-e náluk. :-)

Szuperhősök és egyéb bohóságok

Egy hete keresem a szuperhősöket, pedig Ryan -a kolléganőm 5 éves kisfia-, megmondta, hogy a szuperhősök Amerikában élnek. Pont ezért, ő nagyon nagyon szeretne eljutni oda.
A szülinapjára -amire hivatalos voltam-, mégiscsak valami frankó szuperhőssel akartam érkezni.
Nem voltam annyira képzett játékboltok terén, az első kísérlet egy nagy bevásárlóközpont 4. emeletén található játékosztályon kezdődött.
Találtam sok "Miffyt", hollandul "Nijntje", ami a kis nyúl (konijntje) rövidített változata.
Nijntje-t Dick Bruna holland művész alkotta 1955-ben, amikor a dűnéken látott egy kis nyulat a fiával és elkezdett róla történeteket kitalálni. Ez olyan lehetett, mint a mi családunkban "A hiúz" története, ami egy állatkerti szökött hiúzról szóló újságcikkből nőtte ki magát sorozatos esti mesévé a bátyám kedvéért.
Nijntje elég nagy karriert futott be a hiúzhoz képest, 85 millió példányban keltek el a róla szóló történetek és 2 televíziós sorozat is készült róla, valamint pólók, ruhák és mindenféle, mint mostanában arról a bizonyos macskáról....
A művész egyébként még ma is él Utrechtben.
Íme a nem éppen túlbonyolított figura:

És még több:

A csatornákhoz és azok élővilágához illően a holland gyerekeknek vadkacsa is jut:

Persze szuperhős sehol. Kezdeti sikertelen játékbolt látogatások után módszeresen kezdtem kutatni. A kereskedői jóindulat hálózat révén, mindig továbbküldtek egy következő állomásra, olyan volt, mint valami kincskeresés. Még egy antik képregényboltban is megfordultam, és végül pont ott kaptam meg a tuti tippet. A belváros csatornahálózatának egy turisták által kevésbé látogatott részén volt elbújva a "space" shop, ahol aztán minden filmbéli figura kapható volt, a Csillagok háborújától az annyira vágyott Szuperhősökig. Így Thor és a Vasember elutaztak Ryanhez, aki még a szülinapi torta kedvéért sem akarta kiadni őket a kezéből, úgyhogy megérték a kutatást.

Ironman végre! :-)

Munkáról

Éppen itt az ideje, hogy írjak egy kicsit a munkáról is, elvégre azért nem tudok többet írni a város szépségeiról, mert napközben dolgoznom kell...:-)
Kezdetben elég csendes volt a munkahely, mindenki szabadságon volt hetekig, de mostanra visszatértek és kialakult a csapatunk. A csapat most kovácsolódik, néhányan frissen léptünk be, páran már itt vannak néhány éve, de eddig a cég más-más területein dolgoztak, van olyan is, aki felvásárlás révén lett itt alkalmazott. Mindenképpen új szervezeti felépítés és rendkívül érdekes összetételű. A közvetlen csapatunkban van holland, kínai-holland, marokkói-holland, norvég, angol, hongkongi és persze magyar, egy skót vezetésével. A tágabb gyártási csapatban van még kanadai, dán, olasz, román, görög, még egy angol és még néhány holland.
Persze a közös nyelv az angol. Ma ebédnél 2 holland kolléga panaszolta, hogy mivel mindig nemzetközi cégnél dolgoztak és angolul beszéltek, otthon néha nehéz magukat kifejezni hollandul. Szóban még csak-csak, de írásban már nagyon nehéz, mert van néhány nyelvtani szabály, ami még nekik sem egyértelmű. Ezzel azért nem hozták meg a  kedvem a holland nyelv tanuláshoz.
A munka egyre érdekesebb, próbálok kiigazodni a rövidítések között, mert a 3 betűs mozaikszavak itt is nagyon mennek, persze teljesen más jelentéssel, mint az előző munkahelyemen, ami azért nehezíti a dolgot.
 Együtt dolgozok ázsiaiakkal, amerikaiakkal, kezdem átlátni az összefüggéseket és folyamatokat, persze rengeteg tanulnivaló van még.
Múlt héten volt néhány nagyon hasznos tréning és egy 2 napos "offsite team building/ workshop", amikor az irodán kívül, semleges környezetben, egy étterem külön termében átbeszéltük a következő év céljait, feladatait és felosztottuk egymás között.
Mindannyiunknak van egy-egy termékcsaládja, amiért közvetlenül, teljes mértékben felel, de ezen kívül mindenki kapott néhány olyan feladatot is, ami kiterjed a teljes európai operációra és folyamatosan együtt kell működni a többiekkel a megoldáshoz.
Tetszik ez a megoldás, segíti a csapatot az összehangolódásban és ezek a feladatok az alapján lettek kitalálva, hogy kinek miben van tapasztalata, vagy a képességei alapján mi felel meg jobban.
Nekem az egyik ilyen feladatom a teljes európai készlet csökkentése, ami leírva nagyon egyszerű, de egyébként nagyon összetett, a feleslegesen megrendelt anyagok kezelésétől kezdve a komplett logisztikai megoldásokig. Nagyon élvezem. :-)
A másik még egyenlőre tapogatózós fázisban van, beszállító fejlesztés, de ez már a beszállítónk beszállítóinak fejlesztése, együttműködve a gyártóval. Ezen kívül még 3 apróság, miközben a termékcsaládom most fut fel Európában, tele vagyunk próbagyártásokkal és új termékekkel.
Így szép ez, ha pörög a munka.

puszi

A hollandok 3 puszit adnak, a norvégok 1-t, mi magyarok 2-t szoktunk. A potyaleső más nemzetiségűek arra hivatkozva, hogy "Hollandiában vagyunk ugye és itt 3-at szokás adni", szintén 3-at.
Feladtam, hogy mindezt kövessem, ezért megadóan odatartom az arcom, hogy ki-ki holland öntudata, vagy bármilyen más ideológia alapján puszikat osszon nekem búcsúzáskor. :-)

Mezítláb a tengerparton

Vasárnap délután a Zandvoort (holland, saját értelmezésem szerint: végtelen homok) nevezetű városka mellett sikerült újra eljutni a tengerpartra, most készültek képek is.
Nagyon kellemes idő volt, 18-20 fok körül, de nagyon erős szél fújt és hordta a homokot.
A part teljesen homokos, akár Florida St.Pete beach is lehetne, ha melegebb lenne a víz.  Persze a helyieknek mit sem számít, néhányan még most is fűrödtek. Sok kisgyerek rohangált szabadon, félmeztelenül, vagy felöltözve, de mezítláb a homokban.
Rengetegen szörföztek, ejtőernyővel használva ki a szél erejét. Olyan volt, mintha megannyi szélsárkányt eregettek volna, nagyon hangulatos látvány. Nagyon élveztem a friss levegőt, a szelet és a hullámzó vizet. Ezzel a látvánnyal nem tudok betelni, órákig tudom nézni.
A hűvös szél ellenére, a homok kellemesen meleg volt, persze, hogy mezítláb gyalogoltam benne.

A tengerparton kisebb szélvédett éttermek teraszán lehet napozni, vagy gyönyörködni a látványban. Vagy mindkettőt.

Hosszú homokos part, sétára, kutyafuttatásra

Mezítláb ücsörgés a finom homokban

Az egyik szörf reptető sárkány

A hollandok egyik nemzeti kedvenc eledele a hering. Nyersen. Persze láttam már olyat is, aki kissé fanyalgott az említésére és olyat is, aki szenvedélyesen szereti. A piacon láttam, hogyan eszik a helyiek és némi unszolásra megkóstoltam, végülis ha a sushit szeretem miért is idegenkednék a nyers heringtől. Nagyon frissen felszeletelik a vendég szeme láttára, mellé tesznek apróra vágott hagymát és savanyú uborka karikákat és már lehet is fogyasztani. Heringdarabot hagymába mártva, forgatva enni, utána pedig az uborka falat. Az íze a régen olajos heringként konzerv formájában kóstolt halra emlékeztetett, az állaga pegig nyers halra...Nem hiszem, hogy ezentúl lázasan fogom keresni az újabb hering lakomák lehetőségét, de alkalmanként azért beleférhet. Főleg, mivel természetes, feldolgozatlan és hatalmas az Omega 3 tartalma, emiatt a helyiek esküsznek rá, hogy a legegészségesebb ételük. A sok sültkrumplit, rántott krokettet és frikkandelt látva ezt nem nehéz elhinni.
A farmon feleslegessé vált traktor húzza azokat a bódékat, amiben a heringet árulják:

Heringes traktor

Hollandia nem teljesen lapos, kisebb dombokat sikerült felfedezni a parttól nem messze, valamint az egyik ház tövében megbújó turul szobrot (a kép jobb oldalán, középen, elbújva):

Tengerre néző házak és a kis piros autó, ami 2 személyes és Amszterdamban sokat látni, olyan helyekre is parkolnak vele, ahová csak a biciklik férnek be:

Fújt a szél rendesen

Pimasz sirályok rátelepednek az autókra, boldogok, hogy hétvégén ennyi "mobil wc" érkezik a kedvükért:

Annyira pimasz, hogy egészen közel engedett magához és csak kicsit méregetett gyanakvó szemmel:

Kerekesszékkel Amszterdamban

Amszterdamban minden nap látok kerekesszékes embereket. Tömegközlekednek, étteremben ülnek, tengerparton lengőtekéznek, egyszerűen élik és élvezik az életet, mint bárki más.
Itt megtehetik, mert a macskakövek ellenére is jól lehet közlekedni. A buszok a megállókban autómatikusan leereszkednek, a metróban van lift, mindenhol van lift, ahol szükség lehet rá, pl. múzeumokban. Ha valaha TELJESEN akadálymentesen akar valaki kerekesszékkel nyaralni, úgy gondolom, hogy Amszterdamban megteheti.

Sosem láttam még ennyire sok egyedül közlekedő kerekesszékest és életemben először láttam olyan mozgássérült wc-t, amiben minden ott volt, ahol lennie kell és még riasztó is volt, egy piros zsinór végig a falon, hogyha valaki rosszul lenne, megránthatja és azonnal jön a segítség. Szóval szuper.
 Ma a metrón tömeg volt és egy kerekesszékes hölgy is utazott ott. Egy lány megkérte, hogy kapaszkodhasson a székbe és egész jól elnevetgéltek azon, hogy milyen jól jön a csúcsforgalomban a kerekesszék, tuti ülőhely, fék van rajta, stabil. Teljesen természetesen.

Láttam még egy jó kis szerkezetet, olyan volt, mint egy állitógép, de kerekes, egy kis gyerek azzal közlekedett, tanult járni.

A cégnél, ahol dolgozom,  fontos a társadalmi felelősségvállalás. Úgy gondoltam, hogy sokat tanulhatok majd az itteni jó gyakorlatokból. Ez így is van, remek ötleteket látok és kapok, de az is kiderült, én is tudok olyan jó gyakorlatot hozni, ami nekik nem jutott eszükbe. Alapvetően az itteni és otthoni társadalomnak egészen más problémái vannak, amikben egy nagy cég részt vehet, vagy segíthet,  de azért vannak közös pontok is. Meg is találtuk egymást a cégen belüli lelkes csoporttal és mivel eddig pont a megváltozott munkaképességűeknek nem tudtak igazából programot kitalálni, le is csaptak rám, hogy segítsek. Jövő héten kezdjük is a munkát ezen a területen is. 

Maggie pitézője

Maggie pitézője itt van a közelben, egy következő sarkon. Napsütéses időben ki lehet ülni, a járdán vannak a kis asztalok. Belülről a hely a szokásos kocsma hangulatot árasztja, de ezekre a helyekre annyira nem illik a magyar értelemben vett kocsma szó, inkább kávézó-kocsma keverék, klubhelység, ahol enni-inni is adnak. 

Maggie nagyon jó arc, erősen 50 felett, víg kedéllyel szaladgálva szolgálja ki a vendégeit és mindenkit régi ismerősként üdvözöl, azokat is, akik csak arra járnak az utcán. Maggie-nél olyan érzésem volt, mintha a saját házában látná vendégül a barátait, mindenkihez volt jó szava.
Maggie, amúgy mindezekkel együtt volt gyanús. A kedvessége, sűrgése-forgása, kicsit lompos lazasága, a tökéletes angolja és nem volt az almáspitéjében mazsola! Be is igazolódott miért tűnik 100x élőbbnek, mint a helyiek, Maggie angol, csak a férje holland. Maggie-hez vissza kell járni.

 
Megfogadtam a saját tanácsomat, visszatértem Maggie-hez egy almáspitére és most bent is fotóztam:

Jókora whiskey választék....

"Holnap találkozunk" elköszönések a törzsvendégektől

Maggie almáspitéje, mazsola nélkül! :-)

Egér

Múlt héten csapatépítés céljából a főnökünk elvitt minket, az európai csapatot vacsorázni egy "Veranda" nevű helyre. Hollandul is ugyanazt jelenti a veranda szó, mint magyarul. Az étterem nagyon igényes, kellemes faburkolatok, falépcsők, nagyon szép, pazar ételek, finom borok -az édesapám borán kívül az első jó bor Ams-ban-, borsos árak.
Vacsora alatt egy egér rohangált a vendégek lábai alatt. Amikor szóvá tettem, a holland kollégáim közömbös arccal, csak megvonták a vállukat, miszerint közel van az erdő, biztosan onnan jött be. Nem volt pánik, Ántsz, vagy Köjál veszély. Láthatóan csak az egér pánikolt...lehet, hogy itt is van éjjel a kirakat mögött macska. :-) 

A megunhatatlan belváros

Nagyon szeretem a belvárost. Egyszerűen csak sétálni és befogadni mindazt, amit látok. 5 perc belvárosi séta is feldob, újra és újra rácsodálkozok az érdekességekre, furcsaságokra. Olyan, mintha dolgoznék és minden hétvégén Amszterdamban nyaralnék, utazás nélkül. :-)
Például, az alábbi képeken látható cica, egy belvárosi régiségkereskedés kirakatában "tollászkodott", a járókelők nem kis vigazságára. Néhány pohár felborult -a képen is látszik kicsit-, és elég vicces volt, ahogy ügyet sem vetett arra, ahogyan többen is megállnak nézni őt.
Nem ritka, hogy a bolttulajdonosok mellett napközben ott a kutyájuk, macskájuk a boltban. Több helyen is láttam már záróra után a kirakat mögött sétáló macskát. Lehet, hogy az egerek miatt...

Macska a kirakatban

A holland sütemény, amit szinte bárhol lehet kapni a muffinon kívül, az az almáspite. Legalábbis ők annak hívják. Az alma nagyobb darabokra van vágva benne nem reszelve, de sosincs benne mag, vagy magház, mint az otthoni almásrétesben néha. Aztán fahéjas is, ahogy kell, de utána mindent tesznek mellé, porcukrot, epret, narancsot, sőt, tejszínhabot is. Ha meg "home made" azaz házi sütit reklámoznak, abba tuti kerül mazsola is. Biztos hozzájutottak valami olcsó mazsolaszállítmányhoz, vagy ez lett a "házi" ismérve. A múltkor a brownie-ban is volt mazsola, pedig abba aztán abszolút nem illett, mondjuk nekem az almáspitébe sem. A munkahelyi menzán rendszeresen kevernek a húsos ételekbe is mazsolát és ráfogják, hogy ázsiai különlegesség. Tuti kereskedni akartak vele és rajtuk maradt több tonnányi, ezért most úton útfélen használják, mert egyébként takarékos, újrahasznosító népek. :-)

Vasárnapi kényeztetés

A séták állandó élményfaktora pedig a zene, a táncoló fiatalok és bármilyen rögtönzött előadás.
Az alábbi képen látható néhány fiatal fiú zenére, ütemesen tapsolva, felváltva mutatott be akrobatikai elemekkel tarkított táncot. Szaltók ugrások, lenyűgöző volt. Ilyen dolgokba botlok folyamatosan, amikor a belvárosban sétálok. Ezért is szeretem annyira.

Látogatás Utrechtben, szemétdombtól a gótikáig

Utrecht kb. 17 percre van vonattal Amszterdamtól. Múlt szombaton úgy kerültem oda, hogy az egyik kollégám is költözik egyik helyről a másikra, mert eladták a feje fölül az albérletét és segítettem neki a kiselejtezett cuccaitól megszabadulni. Legalább mi, ideszakadt külföldiek tartsunk össze.
A kollégám olasz és már több országba költözött, először Svájcba, majd Hollandiába. Voltak olyan dobozai, amiket még Olaszországból hozott és azóta is bontatlanok voltak, tehát ideje volt megszabadulni tőlük.
A helyiek ajánlottak egy helyet, ahol mindenki megszabadulhat a felesleges dolgaitól, szemetétől, csak szét kell válogatnia. Ebben segítettem Francesconak, aki persze egy-egy dolgának rettentően megörült és visszamentette a végső megsemmisítéstől.
Nagyon tetszett ez a holland szemétgyűjtő megoldás: egy kiépített rámpa mindkét oldalán konténerek vannak feliratokkal. A rámpára fel lehet hajtani autóval és a megfelelő konténereknél megállva kidobni a felesleges holmit. Külön konténer van az elektronikai hulladékoknak, nem működő gépeknek, a még másnak használható tárgyaknak, megunt bútoroknak, építkezési törmeléknek, kivágott bokornak, műanyagnak, papirnak, a teljesség igénye nélkül. Íme a fotók:

Egyirányú forgalom

Ez egy szeméttelep....nagyobb tisztaság volt, mint a belvárosban

Használható holmik, edények, régi meséskönyvek, egyéb használati tárgyak

Elektronikai hulladék

Műanyag

Építési törmelék

A jól végzett munka után sétáltunk a városban, ami Amszterdamhoz képest nagyon higgadt, túristáktól mentes, csendes, ugyanolyan szép kis házakkal. Itt is sok építkezés, átépítés folyik, új pályaudvar, utak, látszik a folyamatos fejlődés. Egy dokumentum film alapján állítólag 50.000 (!) magyar él Utrechtben, ami kb a város lakosságának 8-10%-a. Nagy részük '56-os magyar és a leszármazottaik. Ha így is van, már mindannyian hollandul beszélnek.

   

A belvárosban az utcán toborzó jelleggel egy kórus énekelt. Kollégám, aki régebben is énekelt kórusban lelkesen hallgatta őket, majd mivel ismerte az énekeket beállt közéjük.

Francesco csatlakozott

Végül én is csatlakoztam, mert a kottát ismerem, énekelni is tudok. Felejthetetlen élmény volt a hollandokkal latinul énekelni. Nagyon lelkesek voltak, elképzelhető, hogy kollégámat sikerült is maguk közé csábítani.
 Ezek után végiglátogattunk néhány templomot, ahol jobbnál jobb koncertekre csábítottak. Ha nem lettem volna annyira fáradt Bachra biztosan beülök, de úgyis lesz még alkalom. Lenyűgöz, hogy lépten-nyomon belebotlok valamilyen kultúrális eseménybe.

Egykor katolikus, ma református templom, gyönyörű volt

Hotel és egyéb szállások

Mostanában kicsit kevesebbet írtam, de nem azért, mert nem lenne mondanivalóm, hanem azért, mert sok egyéb dologgal elmegy az idő, pl többet költöztem az elmúlt 2 hónapban, mint előtte 30 év alatt. Meg a fotók feltöltése mindig késik és fotó nélkül meg mégsem olyan színes a beszámoló.

Most mesélek a sok-sok költözésről, amiben részem volt. Éppen ma is költöztem egyet, de októbertől 1 évig remélhetőleg nyugtom lesz, kivéve az utazgatásokat. (5 napja költöztem, csak nem tudtam befejezni az írást...)
Az első hely, ahol megszálltam Amszterdamban, egy belvárosi, gyönyörű szálloda volt, szuper helyen, ha valaki bulizni akar és igazán a város életének középpontjában lenni.
Persze hosszú távon munkába járni onnan úgy, hogy még hajnal 3-4-kor is részeg, szakértő beszélgetések folynak az ablak alatt hatalmas hangerővel, az már nem annyira élvezetes. Egy idő után már túl sok volt a túristából, de megvolt az a haszna, hogy a belvárost nagyon jól megismertem és keresztül-kasul bejárhattam. Mára jobban ismerem, mint néhány kollégám, akik már 2-3 éve itt élnek.
A szálloda igazi modern, szuperül felújított, sok csillagos, kívülről nem tűnt nagynak, de belülről több háztömbön átívelő belső kialakítása volt, utcák fölötti átjárókkal.
A személyzet figyelmes volt, a reggeli bőséges és változatos, egyedül a dekorációval nem voltam mindig kibékülve.
Dekorációnak portrékat készítettek. Egészen közeli képeket, a sokszínűség jegyében. Pl. a reggelizőasztalokon egy-egy arc volt. Kisbaba, fiatal lány, idős hölgy, fehér, fekete, persze elég nagy felbontásban, legalább 20x-s nagyítással. Elég bizarr volt, amikor egy borostás srác arcán reggeliztem, és a szemöldöke gyakorlatilag belelógott a reggelimbe. Legalábbis optikailag. Utána tudatosan elkerültem azt az asztalt és mivel elég sokáig laktam ott, megfigyeltem, hogy mások is elkerülik azt az asztalt....:-)
A szobám falán 2 kép lógott. Az egyik egy magányos lányt ábrázolt, a másik egy ölelkező, boldog meleg fiúpárost...Ez Amszterdam...
Amit viszont szerettem, hogy minden reggel az ajtómra akasztva friss újság várt, így eléggé beleáshattam magam a friss hírekbe és megtudhattam, hogy kis hazámról milyen híreket tartanak fontosnak, vagy hogy megjelenik-e egyáltalán bármi.  Gyurta Dani sikere azért itt is megjelent, sajnos a többi rólunk megjelent hír -2 hír 1 hónap alatt-, olyan volt, amire nem lehetünk igazán büszkék. 

Később egy másik szállodában laktam az Amstel folyó közelében. Azért választottam, mert akkor már tudtam, hogy azon a környéken szeretnék lakást találni és gondoltam úgy könnyebb. Még a történelmi belvároshoz tartozik, de a munkahelyhez is közel van. Sajnos a történelmi belvárosi házak - legalábbis az általam látottak-, eléggé régiesek, dohosak, meredek lépcsősek, úgyhogy átértékeltem a helyszínt, vagy legalábbis a kívánt háztipust. Az Amstel parti séta című bejegyzés képei itt készültek.

A következő telephelyem az Ajax stadion mellett volt. Magyar kolláganőm hazautazott és 2 hétig én vigyáztam a cicájára. Vagyis figyeltem hogyan szunyókál, lélegzik-e még egyáltalán és elláttam az alapvető szükségleteit, mint étel, ital, alom és simogatás. Viszont érdekes módon velem együtt rákapott a francia filmekre, úgyhogy együtt moziztunk, ilyenkor kivételesen éberen figyelt.

Kis lakótársam, akitől néha azért elzsibbadt a lábam, amikor rajtam szundikált

 Az stadion környékén elég népes számú fekete közösség él. A második világháború után és a '60-as, '70-es években települtek be, aztán itt ragadtak. A holland kormány újjáépíteni hívta be őket, aztán gondolták, hogy majd visszamennek. Persze nem ez történt, hiszen közben a gyerekeik már holland iskolákba jártak, holland öntudattal és már csak hollandul beszéltek. Mégis hová mehetnének így?
Ha a metrón utazom és gyerekeket hallok a hátam mögött hollandul beszélni, kapásból tudom, hogy feketék, vagy fehérek-e, mert mégis vannak kultúrális különbségek a megnyílvánulásaikban, amik megmaradtak.
Hogy mennyire nagy arányú a fekete lakosság az aréna körül, az alábbi kép ábrázolja:

Rajtam kívül nem sok fehér sétált ott szombat délután.
Mivel szept. 12.-én Hollandiában választások voltak, múlt hétvégén minden párt kivonult és hatalmas bulikkal próbálta népszerűsíteni magát. Volt aki valamelyik csatornán bulihajóval kampányolt, volt aki rock koncerttel, volt, aki virágot osztogatott. Ez utóbbiak a kis keresztlányomnál biztosan sikert arattak volna. :-)
Szóval a fenti kép az egyik ilyen kampánybulin készült, ahol volt zene, házibefőtteket árultak a fekete asszonyok, barbecue-t sütöttek és a gyerekek olyan utcai táncot lejtettek profi koreográfiára, hogy öröm volt nézni.
És  még sikerült Batman helyi utódját is lefotóznom, amint a 3 kerekű pörgős motorral leparkol:

Az itteni lakások modernebbek, 10-30 éve épültek és nagyon sok nagy cégnek van irodája a környéken, többek között a miénk is.

Aréna környékén, modern épületek, balra bank, szemben lakások, jobbra egyetem és mindenütt szemét....

Iroda főbejárat

Saját lakásba költözésem előtti utolsó állomáshelyem Dél-Amszterdamban van, a múzeumnegyed környékén. Ide is magyar kapcsolatok révén kerültem, az egyik magyar lány elutazott 1 hónapra, így erre az időre kibéreltem a szobáját.  Nagyon szép környék, régi tipusú (dohos, meredeklépcsős, mégis szerethető) házak, eredeti őshonos holland lakossággal.

A szomszéd kertje, mindig zöldebb. Mindenesetre jobban karban tartott. A miénkben inkább dzsungel hangulat uralkodik, de így is nagyon kellemes reggel teázgatni és közben nézni a vadkacsákat a csatornán

Van egy belga lakótársam, akit megörököltem a lánytól, de szinte sosem találkozunk, e-mailben tárgyaljuk meg a fontos dolgokat. Nagyon tetszik, hogy minden utcasarkon van egy kis "pub", vagyis kocsma, amit azért nem lehet összevetni az otthoni talponállókkal. Az itteni kocsma, vagy inkább bár leginkább egy kultúrális központra hasonlít. Nem az alkohol a lényeg, hanem a beszélgetések, találkozások. A hollandok nem túl spontán népek, számukra elképzelhetetlen egy péntek este szerveződő spontán buli. Mindent hetekkel, hónapokkal előtte megszerveznek. Pl. jövő hét végén megyek az egyik kolléganőm kisfiának szülinapi zsúrjára. Már legalább 2 hete meghívtak, de ők csak azért ilyen lazák, mert egyébként kínai-hollandok. Ellenben a sarki kocsmába egyszerűen elmennek és találkoznak a szomszédok, beszélgetnek, sakkoznak, bingóznak, dartsoznak (bár elképzelhetőnek tartom, hogy már évekkel ezelőtt megbeszélték, hogy minden szerdán ott találkoznak) :-). Régi ismerős ott mindenki, kellemes a hangulat, a mi utcánk sarkán lévő hely törzsközönsége 45 év felettiek, házaspárok együtt, közösen kapcsolódnak ki. Hétköznap is éjjel 1-ig van nyitva a hely és még kisebb ételválasztékkal is rendelkeznek. Kicsit elkanyarodtam az eredeti témától, de érzékeltetni akartam a különböző városrészek kölünböző hangulatát és a lakosság összetételének változását. Most már nagyjából tudom, hogy hol élnek a muszlimok nagy számban, a feketék, fehérek. Melyik az ideköltöző küldöldiek kedvelt városrésze.
A lakás, amit bérelni fogok végül mégis az Amstel környékén van, az Amstel park közelében, csak kicsit délre az eredetileg kiszemelt helyektől. A közlekedés nagyon jó onnan a munkahelyre és a belvárosba is, a megálló 3 perc sétára van a lakástól és egy este 10-ig nyitvatartó szupermarket is van a megálló mellett. Teljesen ideális környék, jártam arra a héten is, aláírtuk a szerződést és kicsit sétáltam, hogy szokjam a környéket. A házak nem annyira patinánsak, mint a belvárosban, de nagyon megnyugtató, szép rész, tele fákkal, parkokkal. Októberben költözök és végre nem bőröndből fogok öltözni. :-)

Hollandia-Törökország 2:0

Úgy alakult, hogy pénteken elmentem egy meccsre.
Hosszú történet, az előző cégemnél készítettem egy árajánlatot egy potenciális holland vevőnek. Ez annyira jól sikerült, hogy most már el is indult a termelés és szerencsére a volt kollégák ennek köszönhetően rendszeresen megfordulnak Bredában a vevőnél.
Két focirajongó kollégához csatlakozva pénteken részt vettem a holland-török meccsen az Ajax stadionban. Nem vagyok hozzáértő és focirajongó, a sárga lapokat észre sem vettem, de szerencsére a két kolléga profi volt ( Hajrá Diósgyőr!!!! ) és kommentálták az eseményeket, amikor nem értettem, hogy mi is történik.
Ami engem inkább megragadott, az a hangulat volt. Mivel most pont az Aréna mellett lakok, minden készülődést figyelemmel kísérhettem. Már órákkal a meccs előtt elkezdtek gyülekezni a szurkolók, a hollandok narancssárgába, a törökök pirosba öltözve. A törökök kicsit zajosabbak voltak, énekeltek, hatalmas zászlókat lobogtattak, a hollandok békésen sörözgettek. Mindennek persze megvan a társadalmi vonatkozása is itt a választások előtt.

Török szurkolók

Holland szurolók

Hangzavar és üvöltés, igazi "kenyeret és cirkuszt" hangulat.

Ajax stadion

A meccs nem volt nagy szám, itt-ott unalmas is volt. Az első gól a 17.percben történt, a második a 92.-ben és igazából a hollandoknak nagy szerencséjük volt. A két csapat majdnem azonos színvonalon játszott, elég lagymatag volt a támadás és a hollandok részéről sok volt az időhúzás. Teljesen lenyűgözött, ahogy egyik pillanatban még fetrengtek a fájdalomtól és sántikáltak, a másikban pedig már futottak, mint a nyúl.
Igazából nekem a törökök szimpatikusabbak voltak, a kapusuk nagyon jól védett és rengeteg kimaradt helyzetük volt. A török szurkolótábor egy teljes lelátónyi kemény magja gyakorlatilag ütemesen végigugrálta a teljes meccset és skandálta, hogy "Türkije, Türkije".
Bele is borzongtam, ahogy elképzeltem milyen is lehetett, amikor a 16-17. században igazán beindultak, le a kalappal Dobóék előtt!

Török szurkolótábor, a kemény mag, éppen gyújtogatnak is

Azóta taktikát váltottak a területfoglalással kapcsolatban, csendben szivárognak be egy-egy országba, "munkásembernek" álcázva magukat.  :-) Így történt Hollandiával is, mert mára már elég nagy számú török él itt. Pont emiatt a többi lelátón vegyes volt a közönség.
Közvetlenül mellettünk is törökök szurkoltak, törökül kiabáltak, hihetetlen szenvedéllyel (amire szerintem egy holland nem is képes) és teljesen összeomlottak, amikor becsúszott a 2.gól is. Addig szívvel-lélekkel hitték, hogy kiegyenlíthet a csapat, mellesleg én is.
Kedvenceim voltak még az előttünk ülő kínaiak, akik már teljesen hollandok és veszettük szurkoltak, persze hollandul.
Mindenképpen érdemes egy ilyen helyen, ilyen hangulatú meccset megnézni, felejthetetlen élmény.
Mellesleg a holland honlapon, hollandul rendelve, holland bankkártyával fizetve, a jegy kb. 70% (!)-kal olcsóbb, mint az egyéb külföldi halandóknak kínált...
Sokat gondoltam közben a foci kedvelő nagybátyámra, látnia kell egy ilyet.  Kedden már nem a hollandoknak szurkolok! :-)
Néhány kép még:

A narancssárga lelátó

Hollandnak álcázott magyar pom-pom lány. :-)