Önkéntes tanítás - hazaút küszöbén

Holnap indulok haza és csomagolnom kell. Lehet, hogy az elmúlt hónapok jó néhány költözése miatt, de utálok csomagolni és megint a bőröndöt kerülgetni, ezért lassan is haladok.
A mai önkénteskedés megér majd egy hosszabb bejegyzést, de ehhez most túl fáradt vagyok. Marokkói és török gyerekekkel kellett angolul beszélgetni meghatározott témáról, nagyon élveztem nagyon tanulságos volt. Persze az iskola nem készített fel előre, annyival elintézék, hogy "nézd meg a honlapunkon a programot és legyél itt 8.30-ra".
"Lányok lesznek"...fiúk voltak-legalábbis akik nekem jutottak.
"A gyerekek nagyon szeretik és várják az önkéntes külföldieket"- nyílván....:-D
Az első csapat pozitív volt, de a másodikban volt egy török srác, akivel az első 5 perc nem volt egyszerű. Összességében nagyon jó élmény volt, elképzelhető, hogy bevállalom máskor is.
Eszembe jutott az a skót lány, aki talán 1 fél évig volt a mi középiskolai osztályunk anyanyelvi tanára. Talán Catherin volt a neve. Bejött, összefonta maga előtt a karját, megállt az asztalnak támaszkodva és azt mondta, "kérdezzetek". Mi meg jóindulatú osztály voltunk és próbálkoztunk, de nem volt az a szószátyár tipus, kínlódás volt minden óra, nem is értem, hogy kerülhetett oda. Lehet, hogy ő volt az egyetlen, aki akkoriban vállalkozott erre. Bezzeg Wendy, egy másik anyanyelvi tanárunk, laza volt, jó fej és mindenfélével készült. Vele csakugyan élvezetes volt minden óra. Konkrétan emlékszem, hogy a "sivatag" szót angolul Wendy egyik játékából tanultam meg.
Szóval a tanítással kapcsolatos élmények később jönnek, majd otthonról.

Magyar kedvelő hollandok

Pénteken, a szokásostól egy kicsit nagyobb magyar társasággal volt találkozó az egyik belvárosi "kávézó-kocsma-étterem-sütit is árultak-és DJ is volt" helyen.

Igazi kocsmakutya is volt a helyen :-)

Néhány holland is csatlakozott a társasághoz, olyan hollandok, akik már ismertek néhány magyart. Olyan hollandok, akik beszélnek magyarul, vagy annyira szeretik a magyarokat, hogy minden alkalmat megragadnak, hogy csatlakozzanak egy magyar társasághoz.
Egy idősebb holland, aki borkereskedéssel foglalkozik, kiválóan beszél magyarul és imádja a magyar borokat.
Az egyik lány élt 1 évig Budapesten. Azt mesélte, hogy imádna ott élni, ha tudna kommunikálni az emberekkel, de nálunk sajnos az angol (vagy bármilyen egyéb nyelv) tudás nem általános.
A hivatalok, de gyakran még a szolgáltatóipar, éttermek, boltok sem tudják kiszolgálni idegen nyelven a vevőket. Így kicsit elszigeteltnek érezte magát ott, de imád magyarokkal lógni és hallgatni a nyelvet. Azt mondta, hogy olyan meseszerű és úgy hangzik, mintha nagyon játékos nyelv lenne és mintha sokat is játszanánk vele. Jó volt ezt így hallani, teljesen egyet is értek vele.
Érdekesség, hogy ő heti 3 napot dolgozik, mert fontosabb a pénznél, hogy élvezze az életet és olyan dolgokkal foglalkozzon, amik igazán örömet okoznak neki. Sok fiatal gondolkozik itt így.
A részmunkaidő teljesen normális, elfogadott és nagyon elterjedt. Nem mindig egyszerű megfelelőt találni, de lehetséges. A legnagyobb különbség Magyarországhoz képest pedig az, hogy részmunkaidős állás esetén is képes megélni egy család, 3 gyerekkel, háztörlesztéssel, 2 autóval, stressz nélkül.

Mézeskalács sütés

Tegnap egy nagy adag mézeskalács tésztával mentem látogatóba a kínai-holland kolléganőmhöz. Ugyanis a gyerekei nagyon szeretn(én)ek sütit sütni, de ő ebben annyira nincs otthon, úgyhogy besegítettem. Nagyon lelkesek voltak, egyből rávetődtek a tésztára, gyurmázták,  nyújtották, formázták formával, majd anélkül. Úgyhogy a betlehemi jelenet figuráin kívül (kb. 30 bébi Jézus, Mária, József, meg teve, sün alakú bárány, csacsi, 3 királyok) lett néhány amőba és "izé" is.
Aztán persze következett a díszítés, először vertünk fel tojásfehérjét, a gyerekek visongva hordták körbe az edényt fejjel lefelé, annyira élvezték, hogy nem esik ki belőle a tojáshab. Nem láttak még ilyet.
Aztán az itteni csodatubusokból kinyomható rózsaszínű szmötyik és cukorgyöngyök, csokiöntetek, stb következtek.
A díszítést mindig a díszek lenyalogatása követte...:-) Vicces délután volt, sütés után még egy kis zongoraórát is rögtönöztünk, a Csendes éj memorizálása ment Aliciával.
Az egyetlen motiváció a holland nyelv tanulásával kapcsolatban, hogy a gyerekekkel tudjak beszélgetni. Tőlük tanulom a legtöbbet, mert ők aztán mondják nekem hollandul folyamatosan. Persze az is teljsesn normális nekik, hogy magyarul, angolul, vagy hollandul válaszolok, jól megértjük egymást. :-)

Készül a mézeskalács

Önkéntesség

Hollandiában az önkéntes munka természetes, úgy nevezik, hogy "visszaadunk a társadalomnak", holott az adók is elég magasak, mint a társadalomnak juttatás egyik formája. :-)
A munkahelyem jó fej, mert támogatja időben az ilyen tevékenységet, sőt még segít is megtalálni a nekünk tetsző feladatot. Teljesen új perspektívák jelentek meg a szemem előtt.
Amíg otthon mindez kimerüt abban, hogy szemetet szedtünk, ruhát, könyvet gyűjtöttünk, börzéket szerveztünk, vagy óvodai felújítást támogattunk. Itt ezek csak a jéghegy csúcsa és jelenleg még az alábbiak közül is lehetett választani (munkahelyen belül ezek voltak meghírdetve):

• Idősek otthonát karácsonyi díszbe öltöztetni

• Használt szerszámok, eszközök megjavítása és csomagolása, hogy szegény, rászoruló afrikai és dél-amerikai országokba küldjék ezeket.

• Hátrányos helyzetű bevándorlók gyerekeivel angolul beszélgetni, hogy gyakorolhassák a nyelvet

• Élelmiszer segélyek csomagolása

Jelentkeztem, szerdán megyek tanítani 2 órát a hátrányos helyzetűek középiskolájába. Részleteket, az óra témáját és a gyerekek korát persze a jelentkezés után tudtam meg. Biztos rendkívüli élmény lesz, nagyon kiváncsi vagyok és persze izgulok is. Utána majd érkezik a beszámoló.

Közlekedési anomáliák

Hollandiában leesett kb. 2 cm hó. Ez annyira meglepő télen, hogy késnek a vonatok, töröltek rengeteg repülőjáratot. Ha nem törölték volna, a budapesti repteret egyébként is lezárták az irányítótoronyban működő elektromos rendszer meghibásodása miatt, tehát Budapestre ma este nem jut el senki repülővel.
1 hét múlva repülök, még jó hogy 1 héttel karácsony előtt, így van esélyem karácsonyra oda is érni...:-)
Remélem pont 2 hóesés között, az olvadás tetőpontján és a javítások után lesz pár óra, amíg hazasurranhatok. :-)

Titokzatos németek, avagy a Nagypéntek legendája

Mostanában már nagyon a szabadság, az utazások, a pihenés a téma ebédkor, kávészünetben.
Ki hova megy ünnepelni a karácsonyt, hogy alakulnak a szabad és munkanapok.
Az irodánkban rendszeresen vannak vendégek, olyan cégektől, akikkel együtt dolgozunk. Hetente legalább 1 napot ott töltenek, ezért csapattagként kezeljük őket.
Az egyik ilyen holland "kolléga" egy német szállítmányozási cég alkalmazottjaként dolgozik nálunk.
Ma mesélte, hogy mivel a cég német, ezért náluk a német ünnepeket és szabadnapokat adják ki szabadságnak (szerencséjére, mert Hollandiában alig van nemzeti ünnep).
A története így hangzott: "van ez a nagypéntek, Húsvét előtt, és a németek kiadják szabadságnak. Nem is értem, hogy mi lehet ez, a németek nagyon titokzatosak, de örülök az extra szabadnapnak".
Azt hittem viccel, ezért megkérdeztem, hogy tényleg nem tudja-e, hogy mi a nagypéntek Húsvét előtt. Mivel értetlenül nézett, elmeséltem neki Jézus bevonulását Jeruzsálembe, a keresztrefeszítést és a feltámadást. Érdeklődve hallgatta, miszerint, "aha, szóval ezért és volt ilyen?".
Mondta, hogy nem nevelték vallásosan, templomot csak egyszer látott belülről, azt is Franciarszágban a Notre Dame-t.
Nagyot megdöbbentem. Nem gondoltam volna soha, hogy a javarészt keresztény Európában van olyan, aki ezt nem tudja.
 

Őszi képek, otthoni hangulat - Magyarország / Autumn taste of Hungary

Ma nem vagyok szószátyár, fárasztó napom volt, de mielőtt hazamegyek téli szünetre, -remélhetőleg havas képeket készíteni-, legalább az őszi magyar képeket közzéteszem, kedves dolgokat, amik élvezetessé teszik az otthonlétet. Ha dolgozok otthonról, az is olyan, mint egy szabadság.
Persze a szüret volt az apropó, pálinkával és bográcsozással és a végeredmény, amiért édesapám dolgozott egész évben, mi meg megesszük és megisszuk (:-)) :

A háziállatok, amik ugrálnak, rám másznak és követnek ilyenkor, még akkor is, ha nincs nálam semmilyen ígéretes csomag:

Mici, a kedvenc matriarcha

A nyomulós és a sértődős....:-)

2 lábon járó, "szemtelen" puli

Az őszi tök termés:

Hernádnémeti

Lillafüred - Pisztrángtelep

A hegyek hiányoznak lapos országban, ezért otthon irány a Bükk:

És  a Lillafüredi pisztrángfarm, csodás friss pisztráng, mindig szívélyes vendégfogadás:

Pácolt különlegesség

Itt még csak sül

A szüleimmel nagyon vártuk, hogy megsüljön

És végre, megérkezett....:-)

Pisztrángtelep képei / Trout farm:

http://www.pisztrangtelep.hu

In English:
http://pisztrangtelep.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=29&Itemid=42

Arany pisztráng / Golden trout, speciality

Szivárványos pisztráng - jó szeműeknek

Fények a fák között

Őszi napsugár kergetése

Őszi séták - madárvilág

 Az alábbi képek több őszi hétvégén készültek, különböző séták alkalmával, persze csak telefonnal, de azért összegyűjtöttem egy kis csokrot.
A lakástól nem messze van egy szép park, az elmaradhatatlan csatornákkal megtűzdelve, ahol rengeteg vízimadár tengeti mindennapjait, a környékbeliek etetik is őket, én is ide szoktam kivinni a maradék kenyeret.
A sok vadkacsa, sirály és szárcsa szerű lény között pedig rendszeresen ott lubickol egy igazi fehér házi kacsa is:

 Egy reggel munkába menet láttam, a ház előtt az oszlopon ücsörgött ez a kis csóka, mintha ki lett volna tömve, de fotózás után elrepült :-) :

 A nagy kedvenc mégis az alábbi gém volt, aki a piaci forgatag kellős közepén, az egyik halas stand mögött ácsingózva figyelte a választékot, nyújtogatta a nyakát és látszott, hogy a becsapódási szöget fontolgatta:

Légiriadó

Minden hónap első hétfőjén, pont délben légiriadó próba van, megszólalnak a szirénák az egész országban. Olyan baljós, bús, vontatott hangon, amit a II. világháborús filmekben hallani, ami után érkeznek a rotorhangok, a repülők, majd a bombák. Állítólag amikor kellett volna, a németek betoppanásakor, nem működtek a szirénák, ezért a próba minden hónapban. Van ebben valami vészjósló, mindig kiráz a hideg, amikor hallom, pedig valós élményem nem kötődik a hanghoz.
  

Még egyszer Sinterklaas :-)

Tudom, kezd unalmas lenni Sinterklaas, de itt most 1 hónapig minden róla szól, úton útfélen belebotlok a héten pedig még a cégünkhöz is ellátogatott és 2 érdekességet is muszáj megemlítenem a céges Mikulással kapcsolatban.
Átlag holland gyerek egyébként legalább 4-5 alkalommal is találkozik vele, amíg itt van: amikor megérkezik a lakhelyére, az iskolába, az egyik szülő munkehelyére, a másik szülő munkahelyére, valamint minden boltban, téren, piacon, parkolóban. Strapás egy hónap egy ilyen öregembernek. :-)

Visszatérve a céges Mikulásra, a mellékelt képeken érdekesség, hogy a "Fekete Péterek" arca nálunk nem fekete volt, hanem a szivárvány minden színében pompázott. Ez úgy történhetett meg, hogy úton Hollandia felé, a hajóval átkeltek egy szivárvány alatt és ezért minden Fekete Péternek más színű lett az arca. :-)
A valós magyarázat sokkal prózaibb. Pár éve néhány fekete lakos zokon vette, hogy miért fekete arcúak a segítők (évszázados hagyomány) és valójában a Mikulás rasszista és a gyerekek félni fognak a feketéktől, mert a rossz gyerekeket a fekete arcúak teszik zsákba. Akkor történt ptóbálkozás már áttérni a szivárványszínű arcú "Fekete Péterekre", ami Amszterdam melegbarát imidzsével még összhangban is lett volna, de a gyerekek nem vették be és nem lett népszerű, így maradt a fekete. A mi cégünk viszont figyel a részletekre és a fekete munkatársak érzékenységére, ezért nálunk szivárványszínűek voltak a Fekete Péterek.

Sinterklaas a színes arcú Péterekkel

Kék, piros és sárga arcok :-)

Sokszínűség jegyében és a lelkes hallgatóság

A másik szenzációs ötlet, hogy állatsimogatót rendeztek be a rekreációs szobában (igen, ilyen is van, pinpong asztallal, csocsóval, stb., hogy a kollégáknak lehetősége legyen közös lazulásra) .
Félretoltak mindent, leterítettek, bealmoztak szalmával és 2 csacsi, 2 póni és 2 kecske rezignáltan tűrte a zsibongást és a gyerekek által adott jutalomfalatokat. Végre újra lószagú lehetett az én kezem is! :-))

Nagyon jó volt a hangulat, jó volt látni a sok boldog gyereket. :-)

Túrós palacsinta kolbásszal

Péntek este magyar vacsorával körített házavatóra hívtam meg a kollégáimat. A menü előételnek kis falatkák voltak igazi Gyulai kolbásszal, utána gulyás marhából, majd pedig palacsinta, magyar kolléganőmnek hála túrós is, magyar túróból! Persze az elmaradhatatlan pálinka és magyar borok kíséretében.
 Kínai kolléganőm együtt tolta a kolbászt a túrós palacsintával. Amikor kérdeztem, hogy jó-e ez így, csak jóízűen ezt mondta, mi kínaiak szeretjük keverni a dolgokat. A gyerekei pedig izgatottan ugráltak körbe a palacsinta utánpótlás sütésekor és hüvelykujjukat felmutatva mondták, hogy "lekker, lekker", ami a finom, szép és egyéb kedvességek szinonímája.
Az este jól sikerült nagyon, úgy tűnt mindenki szereti a magyar konyhát, a jó étel pedig derűssé tesz, gulyásban meg egyébként is verhetetlen vagyok...:-))

Viszont nagyon szomorú, hogy egy olyan kiváló kolbász, mint a Gyulai a végnapjait éli, pedig a péntek este rá a bizonyíték, hogy bárhol megállná a helyét. Pénteken olasz, dán, kínai, holland, román, magyar fogyasztók egyértelműen, egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy kiváló. Hogy lehet, hogy mégsem megy az üzlet? 

Vendégváró gyulai kolbászos falatkák

Készül a gulyás + palacsinta vacsora