Valami lehet ezzel a november 11-gyel.
Eddig úgy gondoltam, hogy Márton nap, be kell fejezni a mezőgazdasági munkálatokat és egy nagy libaevéssel megünnepelni.
Aztán a környezetemben megjelentek az angolok és a kanadaiak kis pipacsvirágokkal a hajtókájukon, az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény november 11-én, 11 órakor lépett életbe, ezen a napon emlékeznek a háború civil és női áldozataira, de már előtte 1 héttel is hordják.
Mindezt megtetézve november 11-én este csengettek és kis holland gyerekek, saját kezüleg készített lámpásokat tartva a kezükben énekeltek egy dalocskát, amiért csokit vártak cserébe. Nagyon égő, de erről a szokásról semmit sem tudtam, ezért csoki helyett diákcsemegét kaptak, persze nem sértődtek meg. Most már azt is tudom, hogyha nem elégedettek az ajándékkal énekelnek ellendalt is, de szerencsére ilyet nem kaptam.
Viszont okultam, hogy jövőre november 11-én legyek felkészülve libából, csokiból, pipacsból, ki tudja éppen ki csenget be az ajtón.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése