2013. január 27., vasárnap

Mesélő est / Story telling

Az egyik magyar srác hívta fel a figyelmet egy péntek esti programra, ami egy mesélő est. 
Meg is egyeztünk, hogy ott találkozunk.
központi pályaudvaron túl, elhagyatott raktárnegyed a kikötők mellett, rozsdás kereskedelmi hajók, sehol egy lélek, este 8 óra körül, egy jobb napokat is megélt egykori szálloda épületének alagsorában bölcsész és művész értelmiségiek gyülekeznek.
 
Az estet egy iráni és egy izraeli srác szervezi, rendszeresen,  az iráni srác anyukája főz levest és azt itt kiosztják, valamint van sör, bor, és mentatea, amiknek fogyasztásával támogatjuk az eseményt, külön belépőjegy nincs.
 
Nagyon egyszerű és ipari az egész a helységben párnák vannak ledobálva és székek is, arra lehet
ülni, kellemes klubszerű össze-visszaság, föként diákok, egyetemisták művészlelkű értelmiségiek vannak, kb. 50 ember.
Megkóstoltam a mama levesét, sűrű fözelékszerű volt, szürkés színű, zöld csíkokkal, nehezen azonosítható, ami biztos volt benne csicseriborsó és bab és kecskesajt, mert az ízén nagyon lehetett érezni, a többit nem nagyon akarom tudni, valami eredeti perzsa étel volt. :-)
A kecskesajt nagyon dominált az a fajta, amit nem szeretek amúgy, de összességében nem volt kellemetlen és jól esett a meleg leves a hidegben.


A mesélés vagyis "story telling" meg úgy nézett ki, hogy 3-an kiálltak egymás után és igaz, saját történetet meséltek el, utána szünet, majd megint 3 mesélő következett, utána szünet és akkor a közönségből jelentkezők is mesélhettek, ezt már nem vártam meg.
 
Az első nagyon gyenge volt, egy csaj mesélte el a szakításai történetét, 12 éves korától
még vicces sem volt nagyon.
A 2. egy nagy dumás holland egy izlandi utazás történetét mesélte el elég alaposan kiszínezve és poénkodva a saját holland kultúrális furcsaságaikon.
A 3. egy csaj volt, aki szintén egy pasizós történett adott elő, kalandját egy amcsi fickóval
a sztori nem volt egy nagy durranás, de  a csaj nagyon jól adott elő, nagyon jól kiszíneszte, arcokat vágott hozzá, játszott a hangjával, stb, na itt már kezdett tetszeni a dolog.

Kicsit olyan, mintha elvárnák, hogy vicces légy, és alapjában véve némelyik keserű, szomorú történet volt, az emberek meg nevettek rajta.
Az a jó mondjuk egy ilyen pincehelységes dologban, hogy lehetsz gyenge is, az összegyűlt bölcsészek úgyis megtapsolnak :-)
Mindig megszavazzák a következő este témáját és most a "fucking cold" / "kutya hideg" :-) volt a téma ezt mindenkinek bele kellet szőnie a történetébe.
Az iráni fiú, akinek az anyukája főzött volt a legjobb.
Annyira nyitott, őszinte volt és nagyon kedves volt a története és nem utolsó sorban nagyon jó előadó volt.
Ez is magánéleti történet volt egyébként:
Nagyon beleszeretett egy holland lányba, aki 2 megállónyira lakott tőle és egy buszon jártak az egyetemre. Összeszedte minden bátorságát és elhívta randira Valentin napra,
megbeszélték, hogy megnéznek egy francia filmet.
A srác beszerzett egy üveg bort, rózsát, dvd-t, külön története volt a virág megszerzésének (hiánycikk volt aznap és végig azon parázott az úton hazafelé a virággal, hogy valaki kitépi a kezéből).
Aztán odaért a lány háza elé (mellesleg "fucking cold"/ kutya hideg volt aznap).
Csengetett, semmi.
Fel-alá járkált, csengetett többször, 20 percig semmi.
Aztán érkezett a lány az apukájával, bemutatkozott, udvariaskodott ("mi perzsák udvariasak vagyunk azzal is, aki nem szimpatikus, de ez az ember mégiscsak az apósom lesz és vasárnaponként együtt fogunk sakkozni").
Felmentek, ittak a borból, aztán apuka udvariasan felállt, hogy neki még haza kell vezetnie (a lány az egyetem mellett már külön lakott),  csak mulassatok jól.
A távozása után mondta a srác, hogy "milyen jó fej az apád",
erre a lány, de hiszen ő a boyfriend-em, vagyis a barátja.
 (közönség: csalódott, sajnálkozó, hosszan elnyújtott óóóóóó)
Az iráni fiú pedig ott bosszankodott, hogy végülis sosem kérdezte a lányt, hogy egyedülálló-e,
meg 18 évesek voltak, az a fickó meg 1500 (így mondta), tehát valószínű titkolni is kellett a dolgot, a lány nem reklámozta és hogy mekkora gáz, mert tuti látták a virágot a táskájában, amit persze nem adott már így oda.
Gondolta, ha rákérdez a lány, akkor azt mondja, hogy ő kapta a Valentin napi randijától
síri csendben megnézték a filmet, beszéltek róla 2 percet, aztán elment haza a virággal, miközben kutya hideg / "fucking cold" volt....

 Az este nagyon kellemes és érdekes volt, további eseményekről és az egész jellegéről az alábbi honlapon lehet még tájékozódni:

http://www.mezrab.nl/
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése