Találkozás egy edzővel

Még mindig az esélyegyenlőségi héten (2 hete), a megváltozott munkaképességnek is szenteltünk egy napot. A vendégeink ezen a napon egy holland kosárlabda edző volt, aki kerekesszékeseket edz és az egyik kerekesszékes kollégánk Bulgáriából, aki már edzett ennek az edzőnek a kezei között.
Rengeteg derűvel, humorral és érzelemmel mondták el a történetüket.
Az edző a katonai rendőrségen dolgozott, magas, erőteljes ember, egy félresikerült gerincsérv műtét kényszerítette kerekesszékbe. Jó darabig nem akart kimozdulni az otthonából, majd a felesége és barátai unszolására, elkezdett gyerekekkel foglalkozni, kerekesszékes gyerekeket oktat kosárlabdára és iskolákba jár érzékenyítő előadásokat tartani gyerekeknek. Élete lett a tanítás, kiteljesedett benne, boldog.
A kollégám 19 évesen versenyszerűen kerékpározott, amikor Bulgáriában elgázolta egy busz. Most 32 éves, diplomás, tele humorral, élettel, rengeteget sportol, kosárlabdázik, teniszezik, evez.
Este körbegurultuk a belvárost, egy röpke városnézést tartottunk. Akkor realizáltam, hogy annak ellenére, hogy Hollandia sokkal előrébb jár a rámpák és akadálymentesítés terén, mint Magyarország, mégis néhány helyen milyen nehézségeink voltak, a lépcsőkkel, küszöbökkel, macskakövekkel, persze ez nem akadályozott meg minket, fantasztikus esténk volt és rengeteget nevettünk.