Látogatás az európai space centerben

Kollégákkal látogattunk el az európai űrközpont nyíltnapjára (még tavaly nyáron, lassan haladok az élmények feldolgozásával...)
Minden évben megnyitják a kapuikat előre lehet regisztrálni, bejárni a helyet, előadásokon részt venni és beszélgetni a munkatársakkal.
A gyerekek megnyerésére nagyon fel vannak készülve, korán kezdik a toborzást. :-)
Bár teljesen laikus vagyok a témában, de hallgatva a csillogó szemű dolgozókat, akik a munkájukról éppen aktuális kutatásokról beszéltek, teljesen lenyűgözött a lelkesedés és a szakértelem.
A leglátványosabb elem pedig egy rakéta rázó és "drop" tesztje volt, amikor bizonyos magasságból leejtik, hogy szimulálják a leszállását bárhol landoljon is. Érdekes nap volt, a téma iránt érdeklődőknek mindenképpen ajánlom.

Bővebb információk:

http://www.esa.int/About_Us/ESTEC/ESTEC_European_Space_Research_and_Technology_Centre

Tulipánmezők tavasszal Sassenheim és Lisse között

Ha valaki tulipánmezőkben szeretne gyönyörködni Hollandiában, akkor március vége és május eleje között kell idelátogatnia. Sajnos nagyon kiszámíthatatlan a szezon, tavaly a hideg tél miatt április végén kezdődött és májusban volt a dömping. Az idén az enyhe tél miatt már április végén elvirított minden.
A legszebb és legnagyobb élmény az, amikor kerékpárral járjuk be a vidéket. Nekem az idén sikerült, Sassenheim és Lisse között megnézni a gyönyörű tulipánokat. (Keukenhof környéke, Amszterdamtól kb. 35 km-re).
Meseszerű ízelítő a bicajozás közben látottakból:

Elkezdődött a VB!

Egészen más egy olyan országban foci VB-t átélni, ahol nagyon érintettek a dologban. Az egész lakosság be van sózva már hetek óta. Minden bolt, benzinkút, trafik, üzlet tele van narancssárga sálakkal, kalapokkal, poharakkal, zajkeltőkkel, girlandokkal, zászlókkal, pólókkal, stb.
Sok szük kis itcában a házakat zászlófűzérekkel kötötték össze.
Szerintem a kínai gazdaság már 2 éve ezen dolgozott.
Nem úsztam meg én sem, a cégnél ma világbajnokság nyitó buli volt, barbecue-val és zenével, a nyakamba sóztak egy Hollandia sálat és egy narancssárga csőrgődobot, holott suttyomban én nem nekik fogok szurkolni.
Ez főként holnap lesz szembetűnő, amikor kollégákkal közösen, a dán kollégánknál fogunk meccset nézni. Batyus lesz a buli, mindenki hoz valami finomságot, részemről egy igazi túrósrétes és strandos lángos lesz a menü, de a csapat összetételéből adódóan megint lesz indonéz, olasz, francia, koreai, török étel is, garantált a meccs végére +2 kg mindenkinek. :-)
Holnap pedig hajrá spanyolok!!!!!

Delft

 Delft
 
Egy kellemes kis kirándulás tipikus holland kisvárosban, csatornákkal, templomokkal és persze a híres porcelánnal.

Találkozás egy edzővel

Még mindig az esélyegyenlőségi héten (2 hete), a megváltozott munkaképességnek is szenteltünk egy napot. A vendégeink ezen a napon egy holland kosárlabda edző volt, aki kerekesszékeseket edz és az egyik kerekesszékes kollégánk Bulgáriából, aki már edzett ennek az edzőnek a kezei között.
Rengeteg derűvel, humorral és érzelemmel mondták el a történetüket.
Az edző a katonai rendőrségen dolgozott, magas, erőteljes ember, egy félresikerült gerincsérv műtét kényszerítette kerekesszékbe. Jó darabig nem akart kimozdulni az otthonából, majd a felesége és barátai unszolására, elkezdett gyerekekkel foglalkozni, kerekesszékes gyerekeket oktat kosárlabdára és iskolákba jár érzékenyítő előadásokat tartani gyerekeknek. Élete lett a tanítás, kiteljesedett benne, boldog.
A kollégám 19 évesen versenyszerűen kerékpározott, amikor Bulgáriában elgázolta egy busz. Most 32 éves, diplomás, tele humorral, élettel, rengeteget sportol, kosárlabdázik, teniszezik, evez.
Este körbegurultuk a belvárost, egy röpke városnézést tartottunk. Akkor realizáltam, hogy annak ellenére, hogy Hollandia sokkal előrébb jár a rámpák és akadálymentesítés terén, mint Magyarország, mégis néhány helyen milyen nehézségeink voltak, a lépcsőkkel, küszöbökkel, macskakövekkel, persze ez nem akadályozott meg minket, fantasztikus esténk volt és rengeteget nevettünk.

Költözés - élet a nagy dobozhegyen túl

Hétvégén sikerült beköltözni az új helyre, elég zökkenőmentesen, hála néhány lelkes barátnak és kollégának.
Valahogy úgy csináltuk, hogy a csomagolás és a költözés is evéssel, beszélgetéssel végződött, hol lángos, hol klubdélutános pirosaranyos szendvics, a végén pedig gulyás volt a menü.
Szerencse vagy nem -nekik annyira nem-, anyukám és keresztmamám pont itt voltak, a jegyeket még decemberben megvettük, nem számítottam költözésre ekkortájt, kijutott nekik is a jóból.
Igyekeztünk munka után, költözés közben is tartalmas programokat csinálni, ami sikerült is, csak a kicsomagolás várat így még magára. Vannak klassz kis ösvények a lakásban a dobozok között és a ruháim 5%-ával is sikerül változatosan felöltözni nap, mint nap. Lassan haladok, áttörést majd a hétvégére tervezek a dobozhegy lefaragásában. 
A nappali teljes fal nagyságú ablakával nem bírok betelni, nagyon szeretem, csodás a kilátás és jó holland módra, már én sem húzom be a függönyt.

Networking, avagy ismerd meg kollégáidat

"Ismerd meg a kollégáidat" címmel szerveztek ebédet a héten, a cél az volt, hogy olyanokkal üljünk le egy asztalhoz, akikkel még sosem találkoztunk, olyan "gyorsrandi" formában, 5 bemutatkozó kérdésre válaszolva.
600-an dolgozunk az itteni irodában, sokan otthonról, vagy csak hetente 1-2-szer jönnek be, így tény, hogy a közvetlen kollégáimon kívül nem sok embert ismerek.
Mindenki szabadon odamehetett bárkihez. Persze a hollandok egymás közt beszélgettek hollandul.
Nekem egy finn és egy indiai lány jutott. Aztán egy holland fickó, akinek Brezsnyev szemöldöke volt. Egész idő alatt, amíg fecsegett magáról, csak arra tudtam gondolni, hogyha lenne nálam egy olló, megnyírbálnám a szemöldökét....szörnyen nézett ki. :-)